Joan Carrillo:

Ez egy nagyon nehéz mérkőzés volt, de erre is számítottunk, hiszen kollégáink jó munkát végeznek Diósgyőrben. Egy edzőváltás mindig komplikált folyamat, de a csapat pontosan olyan jól reagált a héten történtekre, mint, ahogyan azt vártam. Persze szeretnénk jobban játszani, szeretnénk jobban irányítani a mérkőzéseket, mint ma, de a győzelem volt a legfontosabb, és ez meg is van. 2-1-nél szerettem volna, ha a csapat úgymond befejezi a mérkőzést, de a végéig várni kellett a harmadik gólra. Az is igaz, hogy a hazaiaknak is volt esélye az egyenlítésre. Gratulálok a fiúknak, mindenki az első perctől az utolsóig küzdött, harcolt. Kicsit fáradtnak éreztem a csapatot a héten végzett kemény munka miatt, de tényleg mindenki odatette magát, aki ma pályára lépett.

Pacsi Bálint, másodedző (Feczkó Tamás eltiltás miatt nem lehetett ott a kispadon):

Emelt fővel hagytuk el a pályát, mindent megtettünk a sikerért, de a futballt gólra játsszák. A második félidődre is úgy mentünk ki a pályára, hogy nyerni szeretnénk, de sorsdöntő volt, hogy Prosser kapufája kifelé pattant. Az első gólnál kommunikációs hibát vétettünk, ebbe az is benne lehet, hogy Joan Carrillo variációit még nem ismertük. Döntetlennel kellett volna bemennünk a játék képe alapján a félidőre, de egy vasvári játékos máshogy gondolta....Nem csak Kovács Istvánt, az egész családját is jól ismerem, nem tudtuk tartani, gyönyörű gólt rúgott. Hiába tartottuk az ellenfél térfelén a labdát a második félidőben, nem tudtunk betalálni, a Vidi pedig egy minőségi megoldással eldöntötte a mérkőzést. Nagyon büszkék vagyunk a csapatra és a szurkolótáborunkra is. Talán így ki lehet kapni. Már nagyon várjuk a jövő heti borsodi rangadót.